Embeeer !!!! – népmese
A világ mesekincsének java részét azok a mesék alkotják, amelyek a férfi-nő kapcsolatról mondanak el nagyon lényeges, fontos üzeneteket. Felismerni és megszeretni a másikat,aki egyszerre ugyanolyan mint mi, mégis annyira más, tisztelni a másik másságát nehéz feladat. A mesék eltűnt korok bölcsességével megmutatják nekünk , hogy mindezt lehet jól is csinálni , noha ez még a mesehősöknek sem könnyű. A mesehős nem más, mint mintaadó személy, aki megmutatja nekünk a nehéz helyzetekből kivezető utat, a mesemotívumok pedig olyan képi szimbólumok, amelyek megdöbbentő erővel nyitnak meg előttünk addig ismeretlen, elgondolni sem mert lehetőségeket.
Két mesét dolgoztunk fel: egy szlovák (Aranyszálat fonó lány) illetve egy ráadás-meglepetés magyar ( A három kívánság) népmesét, melyek segítségével rendkívül humoros megközelítésben mutatjuk be a férfi és nő közti állandó konfliktust, lélekfrissítő képet tárva a nézők elé, amelyek nemcsak a másik megértéséhez és elfogadásához segítik hozzá a nőt vagy férfit, hanem kapcsolatuk szebbé, jobbá tételéhez is, vagyis végső soron a szerelem győzelméhez. Ennek első lépése, hogy a férfi megértse és elfogadja a nőt, a nő pedig értse és fogadja el a férfit. Még a mesék sem állítják, hogy ez könnyen megvalósítható!
Díszletes , kosztümös, zenés, táncos, interaktív előadás, mely kicsiknek vidámságot és jó kedvet csinál, nagyoknak pedig gyógyírként is szolgál : utat találni a másikhoz.
Előadják: Kiss Szilvia, Gál Tamás, Mester László
Zene: Bodonyi András, Gál Tamás
Időtartam: 60 perc
Korhatár: 3-200 év
Az Asszony után itt az Ember
V. Krasznica Melitta
|
Újabb mesebemutatóra készül a Csavar Színház. A nagy sikerrel játszott, magyar és cigány mesék feldolgozásából született Asszony című produkció után ezúttal egy szlovák és egy magyar meséhez nyúlt a társulat.
Az Ember című darab díszbemutatóját június 10-én, Dunaszerdahelyen, a Duna Menti Tavasz záró előadásaként láthatja a közönség.
„A mesefeldolgozásokkal az a nem titkolt szándékunk, hogy a környező nemzetek, népcsoportok kultúráját, amit egyébként együttélésünkből adódóan jól ismerünk, ötvözzük a magyarral – mondta Gál Tamás színművész. – Miközben a meséinkben, népdalainkban, népzenéinkben sok a közös elem, mégis más-más temperamentumú népekről van szó, így számunkra bizonyos vérfrissítést is jelent ez a munka.”
A zenei betéteket szlovák népdalok alkotják, amelyek többségét Bodonyi András gyűjtötte, de felcsendülnek dalok Bartók Béla gyűjtéséből is. „Több népdalnak ismert a szlovák és a magyar szövegváltozata is, amihez viszont nem találtunk magyar szöveget, azt magunk fordítottuk le” – árulta el Bodonyi András. Aki látta már a Csavar Színház valamelyik gyermek- vagy ifjúsági előadását, az tudja: interaktív előadásokról van szó. „Én inkább foglalkoztató előadásnak nevezném – fogalmazott Tamás. – Nem szabad semmit ráerőltetni a gyerekekre, viszont a színésznek kell olyan biztonságot teremtenie számukra a színpadon, hogy minden helyzetben jól érezzék magukat, ne váljon kínossá számukra a szituáció.” A gyerekközönség nagyon hálás tud lenni, ugyanakkor folyamatosan meg kell küzdeni a figyelméért. „Manapság, amikor a tévében közvetített mesék teli vannak akciójelenetekkel, szinte másodpercenként változik a kép, akkor bizony nagyon jónak kell lennünk, hogy lekössük a közönséget – tette hozzá Kiss Szilvia. – Főleg, ha különböző korosztályhoz tartozók foglalnak helyet a nézőtéren. Ebben sokat segít a humor, ami minden gyerekdarabunkban fellelhető.”
Az Ember díszletét Gál Tamásék maguk tervezték és készítették el. Ennek főleg anyagi okai vannak. Mivel későn írták ki a nemzeti kultúra támogatására vonatkozó pályázatot, önerőből kellett színpadra állítaniuk a mesét. „Nagyon bízunk benne, hogy pályázatunk sikeres lesz, és ha utólag is, de kapunk támogatást. Jó lenne, ha az itteni döntéshozó szervek is értékelnék azt a szakmai munkát, amelyet kis társulatunk az utóbbi években felvállalt, és amelyet több magyarországi elismerés is igazol. (A Csavar Színház A nagyidai cigányok című darabja a közelmúltban a 6. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle egyik fődíjasa lett – a szerk. megj.) A meseelőadásokon kívül vállaltuk verses CD-k kiadását is, ezzel egyebek között kiváló kortárs hazai költőinkre szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Nem igaz, hogy a mai fiatalokat nem érdeklik a versek, csak megfelelő formában kell tálalni nekik. A Tóth László verseiből összeállított Jöttünk külhonból című zenés irodalmi estünket például, amelyet Lakatos Róberttel közösen készítettünk, Kaposváron 800 középiskolás hallgatta döbbent csöndben, majd állótapssal jutalmazta az előadást. Ezek az elismerések jólesnek ugyan, de ha fejlődni akarunk, ahhoz bizony megfelelő anyagi támogatásra is szükségünk van” – szögezte le Gál Tamás.
